Az oldal megtekintésével elfogadod a cookie-k használatát. További tudnivalókat  itt olvashatsz »

Termékek Menü

Miért kellene fejleszteni a gyerekeket, ha minket se fejlesztett senki?

CURIOCITY
2020. 01. 14. 21:15:00
Miért kellene fejleszteni a gyerekeket, ha minket se fejlesztett senki?

Nap mint nap könyvek, cikkek, posztok garmadája jelenik meg és komplett iparágak épülnek a minden szülőben ott munkáló „sikeres és boldog gyereket szeretnék” vágy köré, miközben legtöbbünk, aki ma gyereket nevel, sosem hallotta, hogy őt valaha „fejlesztették” volna. Tényleg ennyire nagy a baj a ma felnövő generációval, vagy ennyire elfelejtettek a szülők gyereket nevelni, vagy mint annyi mindent, ezt is túlaggódjuk?

Bár nincs az a szakember vagy tudományos műhely, aki a fenti vitában egyértelműen és teljes bizonyossággal állást foglalna, annyit józan ésszel is könnyű belátni, hogy egészen más kihívások előtt állnak a mai gyerekek, mint a korábbi generációk, éppen ezért a régi "jól bevált" receptek se feltétlenül működnek. De óva intenénk attól is bárkit, hogy világvégét lásson abban, ha gyermeke 4 évesen még nem tud lovat rajzolni, 6 évesen nincs türelme két órás társasjátékot játszani, vagy szenved, ha a Tüskevárat kell elolvasnia. Szülőként fontos, hogy nyomon kövessük és figyeljük gyermekünk fejlődését, ismerjük meg és legyünk tisztában érdeklődési körével, és elősegítsük képességei kibontakozását azzal, hogy minél több dolgot próbálhasson ki, kedvére kísérletezgethessen, gyakoroljon. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy a fejlődés nem mérhető patikamérlegen, bizonyos képességek kifejlődése pedig sok-sok gyakorlásba és időbe telik. Hiába jár a baba nagyjából egyéves korától, a járásunkat egészen 13-14 éves korunking tökéletesítjük.

Az elmúlt évben több felmérést is végeztünk az oldalunkra látogató szülők körében, mi miatt aggódnak leginkább a felnövekvő generáció képességeit illetően. Ezért arra gondoltunk végigjárjuk ezeket a területeket, és adunk néhány remek tippet, hogyan „fejlesztheted” ezeket gyermeked legnagyobb örömére, anélkül, hogy vagyonokat költenél tréningekre és fejlesztő foglalkozásokra (természetesen nem azokra az esetekre, helyzetekre gondolunk, amikor tényleg szakember segítségére van szükség).

Türelem, kitartás

Ez az, ami kapcsán a leginkább aggódnak a szülők. Bár évezredekre visszanyúlóan találhatunk idézeteket arra nézve, hogy az idősebb generáció a fiatalabbakat ostorozza azért, mert azok türelmetlenek és mindent azonnal akarnak. Tény azonban, hogy felgyorsult világunkban  néhány perc leforgása alatt több impulzus és inger ér gyereket és felnőttet egyaránt, mint néhány évtizeddel korábban órák alatt. Hozzászoktunk ahhoz is, hogy rengeteg dolog pillanatok alatt, fáradság és küzdelem nélkül az ölünkbe hullik (nem kell szódát csinálni és szörpöt önteni a pohárba, elég felpattintani az üdítősdobozt; könyvtár helyett bármikor ott a wikipédia, térkép helyett a navigációs alkalmazás stb.).

Fontos azonban, hogy gyermekünk szembesüljön vele: bizonyos dolgokhoz több idő kell, bizonyos dolgok nem hullanak az ölünkbe, mégis utánozhatatlan élmény, amikor elkészül egy rajz, egy kézimunka, vagy éppen egy finom sütemény. Akkor is, ha nem sikerül elsőre tökéletesre. Az építőjátékok, kreatív foglalkoztatók is rengeteg élvezetes lehetőséget kínálnak arra, hogy gyermekünk felfedezze, a türelem és kitartás igen is meghozza gyümölcsét.

Figyelem koncentráció

Mivel ez erőteljesen összecseng az előzőekkel, nem csoda, hogy a szülők ezért is aggódnak. Kivált, ha az iskolára gondolnak, ahol legalább 45 percen keresztül folyamatosan egy dologra kell koncentrálni. Egyrészt próbálj minél több lehetőséget teremteni "zajmentes" körülményekhez, amikor gyermeked csak egy dologra tud koncentrálni. Nem szükséges, hogy folyton szóljon a zene, háttérben be legyen kapcsolva a tévé és percenként valaki ránézzen a Facebook / Instagram ... (megfelelő behelyettesítendő) fiókjára. Igen, nyugodtan tegyétek le egy dobozba a telefonokat is:), nem fog megállni a világ. 

Másrészt keress rendszeresen olyan elfoglaltságot, ami állandó figyelmet, koncentrációt igényel. A sporttevékenységek, különféle ügyességi játékok mellett, a társasjátékok itt is kínálnak remek lehetőséget, anélkül, hogy bármire „kényszerítened” kellene gyermeked. Különösen hasznosak az olyan társasok, ahol nem lehet elkalandozni, mert a másik óhatatlanul nyer.

Finommotorika

Sokszor leírtuk már, és rengeteg kutatás foglalkozik azzal, hogy a ma felnövő generáció lényegesen kevesebbszer használja finommotorikus készségeit. Ebben sajnos mi szülők is hibásak vagyunk, amikor nincs türelmünk (!) kivárni, hogy egyedül felöltözzön a gyerek, begombolja, bepatentolja ruháit, bekösse cipőfűzőjét, vagy nem adunk rá elegendő időt (tisztaság és rendmániás szülők teret sem!), hogy kipróbálja, mi mindent lehet csinálni csipesszel, ollóval, zsírkrétával, ecsettel, ragasztóval, tésztával vagy éppen gyurmával.

Pedig a finommotorikus képességek nem csak az íráshoz és az alkotáshoz elengedhetetlenek, és nem csak az érsebésznek, az órásmesternek vagy kaligráfusnak nélkülözhetetlenek. Fontos mérföldkövét jelentik az önállósodásnak és az egészséges magabiztosság kialakulásának. Mivel szinte minden emberi tevékenységünk bizonyos mértékig igényli a finommotorikát, minél több dolgot képes gyermekünk saját maga megcsinálni (és tökéletesíteni tudását), annál több dolgot fog tudni önállóan (és egyre ügyesebben), szülői segítség nélkül elvégezni. Később annál biztosabb lesz abban, hogy újabb és újabb dolgokat is el tud majd sajátítani.

Beszédkészség

Félreértés ne essék, itt nem csak a beszédhibákra és szakember közreműködésével orvosolható képességek hiányára kell gondolnunk. A szegényes szókincs, az önkifejezés képességének problémái ugyanúgy ide tartoznak, ezek azonban kiválóan fejleszthetők olyan játékokkal, amelyek szórakoztató módon, "kötelezettségek" nélkül beszéltetik gyermeked, bővítik szókincsét. De nem szabad alábecsülni a meseolvasás és később az olvasás semmihez sem hasonlítható előnyeit sem. Egy könyvjelző olvasólámpa, egy könyvkanapé és egy korosztályának megfelelő izgalmas könyv csodákra képes.

Logikai készségek

Míg az első két helyezett készséget egyenként nagyjából minden ötödik szülő látja problémásnak, érdekes módon a logikai készségek miatt alig több mint a szülők tíz százaléka aggódik (bár így is az ötödik a listán). Ennek akár örülhetnénk is, de félő (főként más felmérések alapján), hogy itt sokkal inkább a logikai és matematikai készségek fontosságának alulértékeléséről van szó, azaz a szülők jelentős része nem látja, nem helyesen látja ennek helyét, szerepét a mindennapi életben. 

Nem csak azért, mert az iskolai tanulmányok szerves részét képezi a matematika első osztálytól kezdve minimum az érettségiig, elvárva bizonyos logikai készségek meglétét. Bár egyáltalán nem mindegy, hogy gyermekünk hogyan áll hozzá ehhez a tantárgyhoz, ennek ugyanis szinte egyenes következménye, hogyan teljesít benne, ahogy erről korábbi cikkünkben már részletesen írtunk.

Hanem azért is, mert mind a türelem, a kitartás, mind pedig a figyelem és koncentráció terén rengeteget segítenek a különféle logikai-matematikai játékok, melyek természetesen módon vonzzák a gyerekeket, ha megoldandó rejtvényként közelítünk hozzájuk, nem pedig "tanulást segítő fejlesztő játékként" (ha jót akarsz, gyerek előtt még véletlenül se használd a fejlesztő játék kifejezést - a szerk.).

Kíváncsi vagy, mi mindenért aggódnak még a szülők házi felméréseink alapján? Ha nem tetted még meg, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj róla, amikor megjelenik erről szóló cikkünk!

Árukereső.hu